Az utazas a veletlenbe

Nah, lett egy kis idom, szoval par info az elso 36 orabol, ami kb a teljes utazasi idonket lefedi. 3 gyerekkel, ami talan durvanak hangzik, de mint latni fogjatok nem az!

Tehat kezdenenk onnan hogy hatalmas koszonet a csaladnak. Kijottek a repterre, inteztek a csomagom bepakolasat, csomagolasat, ami jo volt a 3 gyerek melle. Igy mindegyik borondunk zolden viritott, es kb mi voltunk igy az aucklendi repteren aki a zold csomagokat kereste – spoiler, volt meg +1 magyar, aki szinten zolditett:) de rajta kivul tenyleg nem volt mas!

img_0582

Aztan jottek a kevesbe kellemes dolgok, bucsuzkodas, es irany az ellenorzo kapu a megmaradt utazasi csomagokkal. Ugh… egyik sem volt a legkellemesebb elmeny. Persze a nagy paraban elfelejtettem odaadni a bekeszitett papirokat a csaladnak, es mire visszafutottam mar nem volt ott senki, aztan megint vissza a repterre, de persze valahova letettem a boritokot, es soha nem talaltam meg ujra, szoval azt mar buktuk.

Az ellenorzes 3 gyerekkel es ennyi csomaggal a remalom volt. Pakoltunk itt mindent mint a jo boltba, gyogyszereket, tejport, ipadek, laptopok… ugh… atjutottunk. Mondjuk Reka csomagjaba kiszurtak egy bombat, amirol kiderult hogy vegul nem volt az:) de mikozben atmentunk rajottunk hogy tul sok felesleges csomag van nalunk es kevesebb a kezunk mint a csomagunk.

Szoval beultunk a LeRoy Cafe-ba, hogy kicsit megpihenjunk, es atszervezzuk a dolgokat. Sajnos az osszes pluss maci aldozatul esett a pakolasnak, es nehany Potyi jatek is. Igy mar elfertunk, viszont Reka, meg Gergo kesobb nem igazan orult ennek a veraldozatnak. Mindenestre a kajanak mindenki orult, es meg boldogan mosolyogtak mert nem tudtak mi var rajuk:)

img_0575

A gepet mondjuk konnyeden elertuk es meg a bendo is tele volt. Az elso jarat egyebkent jo ha feleben tele volt. Termeszetesen teljes volt az orom amikor a gep felszallt, es mienk volt a teljes elso sor. Szoval Reka mellem ult, Gergo meg Zsuzsi mellett maradt.

Potyi probalta tulelni a dolgokat, ami vegul sikerult neki. Egyebkent ez az ut annyira nem volt para, de sajnos Rekaek nem aludhattak a foldon, viszont volt hely hatul, es oda le tudtak volna fekudni ha nem kerulunk legorvenybe. Szoval 1 ora alvas lett az 5 oras utbol…. Sebaj.

Dohan atjutni vegul konnyebb volt mint amire szamitottunk, de mire atverekedtuk magunkat: buszozas a repulogeptol, utana gyaloglas, biztonsagi ellenorzes – kb nem tudom mit kerestek, mert semmit nem kertek hogy rakjunk kulon, mozgolepcsozes, vonat a masik oldalra, megint mozgolepcso, checkin, checkin megint, megerkezes a varoba, addigra mar szallhattunk is fel a gepre.

IMG_0590

Ami innen kovetkezett az viszont durva volt. Nem is akarok rola sokat meselni. A 16 ora 3 gyerekkel akibol egy csecsemo, az kimondhatatlanul sok, viszont jon a csavar a tortenetbe. Mellettem szinten ult egy francia csajszi egy 5 honapos csecsemovel, es egy 3 eves gyerekkel. A ferje kiwi, a gyerekek szinten fel kiwik, es most “kivetelesen” egyedul utazott haza a sracokkal?! Eszmeletlen volt amit csinalt, amikor az egyik gyerek jol volt jott a masik, amikor a masik jol volt jott az egyik. Az ut vege fele, mar szerintem csak felalomba volt. Zsuzsival probaltunk neki neha segiteni lefoglalni a lanyat, de a hozzaadott ertekunk meg igy is kb nulla volt. Mondjuk Gergovel lepacsiztak, es az utolso 2-3 orat mar egyutt toltottek, na de akkor is.

A csavarnak a csavarja, hogy Zsuzsi rakerdezett megis merre laknak. Nos tolunk pontosan 5 perc!? 2 utcaval arrabb… O… no comment:)

Persze kozben atmentunk valamikor az egyenliton is, de amikor raneztem hogy meg feltavon sem vagyunk igazan nem lettem tole lelkesebb… Mivel Rekaek nem aludhattak a foldon (ezt az infot a halozsakok bantak, ezert kb igy aludtak, mar amikor aludtak.

Szerencsere “legalabb” idoben erkeztunk meg, es nem kellett buszozni sem. A kimenetel nem volt annyira veszes, mi voltunk az elso gep, szoval: kiszallas, utlevel es vizum ellenorzes (2 perc), csomagok felvetele, kiderult hogy jott mas is pestrol zoldre csomagolt csomaggal, de kb ennyi. Aztan jott a biocheck.

A legnagyobb parat az okozta nekik, hogy volt a csomagban gumicsizma, ami azert gond mert ha voltunk vele kirandulni akkor behozhatunk csomo olyan sporat, ami idegen itt Uj Zelandon, es az nem lenne jo. Megnyugtattuk oket hogy csak a varosba – de ott is alig hasznaltuk a dolgokat. A kutya meg korbeszaglaszta a dolgokat, es mar kint is voltunk a repteren varojaban.

Itt telefont csereltunk, az uj szamaink ugyanazok mint a regiek csak a +36 70 helyett +64 27-et kell tarcsazni. A regi szamok mar nincsennek meg, es nem is lesznek/lehetnek meg szoval lehet oket cserelni:) A taxi/uber valami eszement draga volt mert kettot kellett rendelni, de tuleltuk vegul azt is, es megerkeztunk. Innen Zsuzsi mesel majd milyen volt a lakas es hasonlok… de eddig so far so good:)

2 comments

  1. Jó ezt a beszámolót olvasni. Nem volt egészen zavartalan azút, de t.képprn “simán” lement. Örülünk, hogy ott vagytok. sok puszi!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s