Fake news…?

Igazságot a népnek, kérek mindenkit, hogy aki érintett döntse már el hogy kinek van igaza, és mit kéne tennem, mert én már ezt nem birom…
Írtam a NAV-nak egy levelet hogy segítsenek már adózni. Válaszoltak hosszan, részletesen, és kimeritően, az alap feltételezés az volt, hogy nincs egyezmény kettős adózás elkerülésére Kiwiland és Magyarország között…
nav_1
Szerintem meg van. egy 2016-os határozat alapján. 97/2016. (IX. 16.) ME határozat. A válasz egyébként szuper részletes, és természetesen van lehetőségem válaszolni rá a : noreply címre…

A teljes szövegezés itt van annak aki érti vagy érdekli:

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A benyújtott tájékoztatást kérő levele szerint Önnek 2017. júniusig magyar kifizetőtől származott jövedelme, ezt követően pedig Új-Zélandban történt a jövedelemszerzés helye.
A közölt információi szerint 2017. június 21-től él a családjával együtt Új-Zélandon, a magyarországi lakcímét pedig 2017. október 18-tól szüntette meg.
A kérdése arra irányult, hogy a bevallását milyen módon, milyen adattartalommal kell elkészítenie, valamint a 3 gyermek utáni családi kedvezményt hány hónapra vonatkozóan van lehetősége érvényesíteni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. § (4) bekezdésének alapján a törvény hatálya a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége viszont kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Az Szja tv. 3. § 2. a) pontja szerint belföldi illetőségű magánszemély többek között a magyar állampolgár.
E rendelkezés azt jelenti, hogy a magyar illetőségű magánszemélyekre teljes körű adókötelezettség vonatkozik, vagyis fő szabály szerint a magyar magánszemély valamennyi jövedelemére (belföldi és külföldi jövedelmére egyaránt) kiterjed az Szja tv. hatálya, kivéve,  ha nemzetközi egyezmény másképp rendelkezik.
Adóügyi illetőség meghatározása
Amennyiben Önnek külföldről származik jövedelme, akkor az adókötelezettség megállapítása érdekében első ízben meg kell határoznia az adóügyi illetőségét, ugyanis e fogalom fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban.  Ezt jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal. Ilyen egyezmény hiányában pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szabályai lesznek az irányadók.
A Magyar Köztársaság és Új-Zéland között nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, így a már hivatkozott Szja törvény 3. §-ban meghatározott illetőség szabályait kell alkalmazni.
A magyar előírások (Szja tv. 3. § 2. pont) szerint belföldön bír illetőséggel az a magánszemély, aki
–       MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakhelye),
–       az a magánszemély, aki a külön jogszabály (A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény) szerinti szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja (elsősorban EU, EGT állampolgár),
–       az előző pontba nem tartozó, a külön jogszabály szerint letelepedett jogállással rendelkező magánszemély, illetve
–       a hontalan magánszemély.
Az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó magánszemély akkor bír magyar illetőséggel, ha
–       KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGON VAN ÁLLANDÓ LAKÓHELYE, vagy
–        a magánszemély létérdekeinek központja Magyarország, azaz a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz fűzik akkor, ha a magánszemélynek egyáltalán nincs, illetve ha Magyarországon és más államban is van állandó lakóhelye,
–       a szokásos tartózkodási helye belföld, ha az előzőek alapján illetősége nem állapítható meg.
A magyar szabályok szerint tehát a belföldi adóügyi illetőséget számos körülmény létrehozza. Így például a magyar állampolgárok – ha nem olyan kettős állampolgárok is egyben, akik magyarországi bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek – a magyar szabályok szerint AKKOR IS BELFÖLDI ILLETŐSÉGGEL BÍRNAK, ha több éves időszakban egy külföldi államban élnek és dolgoznak. Ugyanakkor ezek a személyek a külföldi államban is könnyen illetőséget szerezhetnek, például a külföldi államban való tartózkodás hossza, vagy az ottani állandó lakóhely fennállására tekintettel. Előfordulhat az az eset is, hogy egy magánszemély az államok belső joga alapján párhuzamosan két államban is illetőséggel bírjon.
A külföldi államban az illetőségre vonatkozó szabályok
Előfordulhat, hogy egy, a magyar belső szabályok szerint – például a magyar állampolgárság okán – magyar illetőséggel bíró magánszemély egy külföldi államban is illetőséggel bír az ott irányadó jogszabályok alapján. Ezt megalapozhatja például a külföldi államban való TARTÓZKODÁS HOSSZA (jellemzően a 183 napot elérő tartózkodás), vagy a külföldi államban létesített ÁLLANDÓ LAKÓHELY.
.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy a külföldi államban illetőséget szerzett-e, forduljon a külföldi állam adóhatóságához, és kérjen a kérdéses időszakra vonatkozó illetőségigazolást. Amennyiben a külföldi állam adóhatósága az illetőségigazolást kiállítja, akkor megállapítható, hogy Ön a külföldi államban (is) illetőséggel bír.
Illetőségváltás az adóéven belül
A fentiekben leírtakból megállapítható, hogy az illetőséget a magánszemély körülményei határozzák meg. A magánszemély körülményeinek változásával az illetősége is változhat, akár egy adott adóéven belül is. Ez természetszerűleg azzal a
következménnyel is jár, hogy az illetőségváltás előtt és után megszerzett jövedelem adókötelezettsége eltérő.
Kiemelést érdemel, hogy abban az esetben, ha valaki a végleges távozás szándékával kívánja elhagyni Magyarországot, akkor az adóhatóságtól kérheti, hogy az adóját soron kívül, határozattal állapítsák meg. Ebben az esetben értelemszerűen nem kell adóbevallást tenni (Art. 148. § (1) bekezdése) szerint). E jogszabályi hivatkozás szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.
A fentieket összefoglalva az illetőséggel kapcsolatban megállapítható, hogy Ön addig minősül belföldi illetőségűnek, amíg a magyarországi állandó lakóhelye meg nem szűnik függetlenül, hogy huzamosabb ideig egy külföldi államban él és dolgozik. Amennyiben 2017. október 18-tól megszűnik a magyarországi állandó lakóhelye és egy külföldi államban (Új-Zéland) létesít állandó lakóhelyet, abban az esetben ezen időponttól külföldi illetőségűnek fog minősülni.
Adókötelezettség
Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.
Amennyiben a nem egyezményes államban található forrásból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemély részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó (Szja tv. 32. § (1) bekezdés).
A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem átszámítása
A magyar jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. Ennek érdekében a külföldi pénznemben megszerzett bevételt – és a magánszemélyt terhelő esetleges kiadást – a magánszemély választása szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevételszerzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Amennyiben egy külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót az előzőek szerint forintra kell átszámítani.
A magánszemély azonban választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett bevételének forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza.
A fentieket összegezve, amennyiben Önnek külföldről (is) származik jövedelme, akkor első ízben meg kell állapítania az adóügyi illetőségét, majd ezt követően tudja meghatározni, hogy a keletkezett jövedelmet melyik állam adóztathatja.
Ha Ön belföldi illetőségű magánszemélynek minősül, akkor az adókötelezettsége az összes bevételére – tehát mind a belföldi, mind a külföldi bevételére – kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Amennyiben a külföldről származó jövedelmén túlmenően belföldről is keletkezik adóköteles jövedelme, akkor – személyi jövedelemadó tekintetében – mindkét forrásból származó jövedelmét be kell vallania. Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét elkülönítetten a bevallás 17. sorába kell feltüntetnie. A külföldön megfizetett adó beszámításához a 42. sort kell kitöltenie, melyet szintén forintra kell átszámítania.
Családi kedvezmény érvényesítése
Beadványa szerint Önök a saját háztartásukban 3 gyermeket nevelnek. Amennyiben Önnek 2017. évben belföldről származó összevonás alá eső jövedelme keletkezett, akkor lehetősége van, hogy családi kedvezményt vegyen igénybe. A kedvezmény össze a kedvezményezett eltartottak számától függ, tehát amennyiben 3 olyan gyermeket nevelnek, akikre tekintettel családi pótlékra jogosultak, abban az esetben havonta 3 x 220 ezer forint adóalap kedvezmény érvényesítésére van lehetőség.
Az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdése szerint az e törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is. E jogszabályi hivatkozás értelmében családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult azzal a feltétellel, hogy kedvezményezett eltartottként illetve eltartottként a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény megfelelő alkalmazásával kell a jogosultságot megállapítani.
Az Szja tv. 1/A. § (1) bekezdése szerint, ha a Magyarországon belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben az e törvényben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.
A fentiek szerint tehát a külföldön adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély csak arra az időszakra érvényesíthet családi kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezményt nem vett (nem vesz) igénybe abban a külföldi államban, ahol az önálló vagy nem önálló tevékenységből, illetve nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható.
Összefoglalva Ön addig minősül belföldi illetőségűnek, amíg a magyarországi állandó lakóhelye meg nem szűnik, tehát 2017. október 18-ig. Ezen időpontig az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, tehát mind a belföldről mind pedig a külföldről származó jövedelméről számot kell adnia a bevallásában. Amennyiben rendelkezik összevonás alá eső jövedelemmel, abban az esetben lehetősége van, hogy családi kedvezményt vegyen igénybe a kedvezményezett eltartottak után. Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult hónapnak az minősül, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint a gyermek(ek)re tekintettel családi pótlékra jogosult.  Ha 2017. év egészében a gyermekei után családi pótlékra volt jogosult, abban az esetben az összevonás alá eső jövedelmei erejéig adóalap kedvezményt (családi kedvezményt) vehet igénybe. Amennyiben a kedvezmény keretösszege magasabb, mint az Ön által érvényesíteni tudott kedvezmény, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a házastársával a családi kedvezményt közösen vegyék igénybe.
Felhívom a figyelmét, hogy a külföldről származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban információs füzet is rendelkezésre áll, melyet az adóhatóság honlapján tud elérni a www.nav.gov.hu/információsfüzetek elérési útvonalon.
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Üdvözlettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Az Ön levele:
a 2017. évi személyi jövedelemadó bevallásomhoz szeretnék segítséget kérni
a tavalyi évben az alábbi jogcímeken származott jövedelmem:
– munkaviszonyból (januártól júniusig) – magyar kifizetőtől, forintban
– munkaviszonyból (júliustól decemberig) – új-zélandi kifizetőtől, új-zélandi dollárban
2017. június 21-től Új Zélandon élek családommal,
ettől az időponttól kezdve a jövedelemszerzés helye Új-Zéland
tudomásom szerint van egyezmény a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről
magyarországi lakcímem 2017. október 18-tól megszünt
hogyan tudom korrekt módon elkészíteni a bevallást,
hány hónapra vehetem igénybe a 3 gyermekem után járó adókedvezményt

Aki eljutott ide, kiemelném hogy írtam nekik hogy szerintem van kedvezmény, igaz nem csatoltam be nekik hogy mikori… hibáztam na…

Persze körbekérdezek családon belül is, de ha valaki okos a témába ne fogja vissza magát…

9 comments

    1. Mindenki mast mondott, es mindenki kerulte a temat. Szoval megfogadtam a csaladi jotanacsot es megkerdeztem oket

  1. Szerintem tök részletes és korrekt tájékoztatást kaptál, nem értem mi a gondod vele. Beszéljünk ha gondolod hétvégén. Arra nem emlékszem, hogy van 183 napod külföldön? Amennyiben van 183, az új zélandi adóhatóságot megkérdezted, hogy a magyarországi jövedelmed az ottani adóalapba beleszámít-e?

  2. Sziasztok,
    a határátkelő blogon találtam rá bologotokra. Jómagam is a világ másik fele felé venném az irányt, de szeretnék mindennek alaposan utánajárni előtte. Most épp az adózás témában kutakodtam és örültem, hogy erre is gondoltatok és megosztottátok a NAV levelét. Ha lenne időtök, esetleg megosztanátok mi lett a konkrét menete valami összefoglalás gyanánt? Októberig mindkét helyen fizetnetek kellett? Új-Zélandon be kellett vallani a Mo.-i jövedelmet is? Mo.-on továbbra is minden évben kell majd bevallást benyújtani?
    Válaszotokat előre is köszönöm!
    Üdv.
    Gabo

    1. Itt a valasz a NAV-nal. Az otthoni munkamra megcsinalta a ceg az adobevallast, az ittenire meg megcsinaltattam az itteni ceggel ide. Hogy mi lesz jovore nem tudom, nem gondolkodtam meg rajta, gondolom benyujtok majd egy nullas igazolast… Bar szerintem nem kell mivel kijelentkeztunk Magyarorszagrol.
      A Nav valasza:
      Tisztelt Ügyfelünk!

      Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

      A benyújtott tájékoztatást kérő levele szerint Önnek 2017. júniusig magyar kifizetőtől származott jövedelme, ezt követően pedig Új-Zélandban történt a jövedelemszerzés helye.
      A közölt információi szerint 2017. június 21-től él a családjával együtt Új-Zélandon, a magyarországi lakcímét pedig 2017. október 18-tól szüntette meg.

      A kérdése arra irányult, hogy a bevallását milyen módon, milyen adattartalommal kell elkészítenie, valamint a 3 gyermek utáni családi kedvezményt hány hónapra vonatkozóan van lehetősége érvényesíteni.

      A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. § (4) bekezdésének alapján a törvény hatálya a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége viszont kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

      Az Szja tv. 3. § 2. a) pontja szerint belföldi illetőségű magánszemély többek között a magyar állampolgár.
      E rendelkezés azt jelenti, hogy a magyar illetőségű magánszemélyekre teljes körű adókötelezettség vonatkozik, vagyis fő szabály szerint a magyar magánszemély valamennyi jövedelemére (belföldi és külföldi jövedelmére egyaránt) kiterjed az Szja tv. hatálya, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másképp rendelkezik.

      Adóügyi illetőség meghatározása
      Amennyiben Önnek külföldről származik jövedelme, akkor az adókötelezettség megállapítása érdekében első ízben meg kell határoznia az adóügyi illetőségét, ugyanis e fogalom fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban. Ezt jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal. Ilyen egyezmény hiányában pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szabályai lesznek az irányadók.

      A Magyar Köztársaság és Új-Zéland között nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, így a már hivatkozott Szja törvény 3. §-ban meghatározott illetőség szabályait kell alkalmazni.

      A magyar előírások (Szja tv. 3. § 2. pont) szerint belföldön bír illetőséggel az a magánszemély, aki
      – MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakhelye),
      – az a magánszemély, aki a külön jogszabály (A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény) szerinti szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja (elsősorban EU, EGT állampolgár),
      – az előző pontba nem tartozó, a külön jogszabály szerint letelepedett jogállással rendelkező magánszemély, illetve
      – a hontalan magánszemély.

      Az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó magánszemély akkor bír magyar illetőséggel, ha
      – KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGON VAN ÁLLANDÓ LAKÓHELYE, vagy
      – a magánszemély létérdekeinek központja Magyarország, azaz a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz fűzik akkor, ha a magánszemélynek egyáltalán nincs, illetve ha Magyarországon és más államban is van állandó lakóhelye,
      – a szokásos tartózkodási helye belföld, ha az előzőek alapján illetősége nem állapítható meg.

      A magyar szabályok szerint tehát a belföldi adóügyi illetőséget számos körülmény létrehozza. Így például a magyar állampolgárok – ha nem olyan kettős állampolgárok is egyben, akik magyarországi bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek – a magyar szabályok szerint AKKOR IS BELFÖLDI ILLETŐSÉGGEL BÍRNAK, ha több éves időszakban egy külföldi államban élnek és dolgoznak. Ugyanakkor ezek a személyek a külföldi államban is könnyen illetőséget szerezhetnek, például a külföldi államban való tartózkodás hossza, vagy az ottani állandó lakóhely fennállására tekintettel. Előfordulhat az az eset is, hogy egy magánszemély az államok belső joga alapján párhuzamosan két államban is illetőséggel bírjon.

      A külföldi államban az illetőségre vonatkozó szabályok
      Előfordulhat, hogy egy, a magyar belső szabályok szerint – például a magyar állampolgárság okán – magyar illetőséggel bíró magánszemély egy külföldi államban is illetőséggel bír az ott irányadó jogszabályok alapján. Ezt megalapozhatja például a külföldi államban való TARTÓZKODÁS HOSSZA (jellemzően a 183 napot elérő tartózkodás), vagy a külföldi államban létesített ÁLLANDÓ LAKÓHELY.
      .
      Amennyiben bizonytalan abban, hogy a külföldi államban illetőséget szerzett-e, forduljon a külföldi állam adóhatóságához, és kérjen a kérdéses időszakra vonatkozó illetőségigazolást. Amennyiben a külföldi állam adóhatósága az illetőségigazolást kiállítja, akkor megállapítható, hogy Ön a külföldi államban (is) illetőséggel bír.

      Illetőségváltás az adóéven belül
      A fentiekben leírtakból megállapítható, hogy az illetőséget a magánszemély körülményei határozzák meg. A magánszemély körülményeinek változásával az illetősége is változhat, akár egy adott adóéven belül is. Ez természetszerűleg azzal a következménnyel is jár, hogy az illetőségváltás előtt és után megszerzett jövedelem adókötelezettsége eltérő.

      Kiemelést érdemel, hogy abban az esetben, ha valaki a végleges távozás szándékával kívánja elhagyni Magyarországot, akkor az adóhatóságtól kérheti, hogy az adóját soron kívül, határozattal állapítsák meg. Ebben az esetben értelemszerűen nem kell adóbevallást tenni (Art. 148. § (1) bekezdése) szerint). E jogszabályi hivatkozás szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.

      A fentieket összefoglalva az illetőséggel kapcsolatban megállapítható, hogy Ön addig minősül belföldi illetőségűnek, amíg a magyarországi állandó lakóhelye meg nem szűnik függetlenül, hogy huzamosabb ideig egy külföldi államban él és dolgozik. Amennyiben 2017. október 18-tól megszűnik a magyarországi állandó lakóhelye és egy külföldi államban (Új-Zéland) létesít állandó lakóhelyet, abban az esetben ezen időponttól külföldi illetőségűnek fog minősülni.

      Adókötelezettség
      Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.

      Amennyiben a nem egyezményes államban található forrásból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemély részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó (Szja tv. 32. § (1) bekezdés).

      A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem átszámítása
      A magyar jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. Ennek érdekében a külföldi pénznemben megszerzett bevételt – és a magánszemélyt terhelő esetleges kiadást – a magánszemély választása szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevételszerzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Amennyiben egy külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót az előzőek szerint forintra kell átszámítani.
      A magánszemély azonban választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett bevételének forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza.

      A fentieket összegezve, amennyiben Önnek külföldről (is) származik jövedelme, akkor első ízben meg kell állapítania az adóügyi illetőségét, majd ezt követően tudja meghatározni, hogy a keletkezett jövedelmet melyik állam adóztathatja.

      Ha Ön belföldi illetőségű magánszemélynek minősül, akkor az adókötelezettsége az összes bevételére – tehát mind a belföldi, mind a külföldi bevételére – kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Amennyiben a külföldről származó jövedelmén túlmenően belföldről is keletkezik adóköteles jövedelme, akkor – személyi jövedelemadó tekintetében – mindkét forrásból származó jövedelmét be kell vallania. Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét elkülönítetten a bevallás 17. sorába kell feltüntetnie. A külföldön megfizetett adó beszámításához a 42. sort kell kitöltenie, melyet szintén forintra kell átszámítania.

      Családi kedvezmény érvényesítése
      Beadványa szerint Önök a saját háztartásukban 3 gyermeket nevelnek. Amennyiben Önnek 2017. évben belföldről származó összevonás alá eső jövedelme keletkezett, akkor lehetősége van, hogy családi kedvezményt vegyen igénybe. A kedvezmény össze a kedvezményezett eltartottak számától függ, tehát amennyiben 3 olyan gyermeket nevelnek, akikre tekintettel családi pótlékra jogosultak, abban az esetben havonta 3 x 220 ezer forint adóalap kedvezmény érvényesítésére van lehetőség.

      Az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdése szerint az e törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is. E jogszabályi hivatkozás értelmében családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult azzal a feltétellel, hogy kedvezményezett eltartottként illetve eltartottként a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény megfelelő alkalmazásával kell a jogosultságot megállapítani.

      Az Szja tv. 1/A. § (1) bekezdése szerint, ha a Magyarországon belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben az e törvényben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

      A fentiek szerint tehát a külföldön adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély csak arra az időszakra érvényesíthet családi kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezményt nem vett (nem vesz) igénybe abban a külföldi államban, ahol az önálló vagy nem önálló tevékenységből, illetve nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható.

      Összefoglalva Ön addig minősül belföldi illetőségűnek, amíg a magyarországi állandó lakóhelye meg nem szűnik, tehát 2017. október 18-ig. Ezen időpontig az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, tehát mind a belföldről mind pedig a külföldről származó jövedelméről számot kell adnia a bevallásában. Amennyiben rendelkezik összevonás alá eső jövedelemmel, abban az esetben lehetősége van, hogy családi kedvezményt vegyen igénybe a kedvezményezett eltartottak után. Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult hónapnak az minősül, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint a gyermek(ek)re tekintettel családi pótlékra jogosult. Ha 2017. év egészében a gyermekei után családi pótlékra volt jogosult, abban az esetben az összevonás alá eső jövedelmei erejéig adóalap kedvezményt (családi kedvezményt) vehet igénybe. Amennyiben a kedvezmény keretösszege magasabb, mint az Ön által érvényesíteni tudott kedvezmény, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a házastársával a családi kedvezményt közösen vegyék igénybe.
      Felhívom a figyelmét, hogy a külföldről származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban információs füzet is rendelkezésre áll, melyet az adóhatóság honlapján tud elérni a http://www.nav.gov.hu/információs füzetek elérési útvonalon.

      Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

      Üdvözlettel:
      Nemzeti Adó-és Vámhivatal
      Központi Irányítás
      Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *