Talan kicsit orultsegnek tunt elinditani a pakolast, es a dolgok eladasat, itteni eletunk felszamolasat 1 honappal ezelott, amikor meg a vizum kerelmet sem adtuk meg. Sokan kerdeztetek, es mi van ha nem jon ossze?
Minden dontes mogott megvan a tradeoff, es persze nem mindig lesz az embernek igaza, de jelen esetben szerencsere jol sult el a dolog. A mai nap hala a csaladi tamogatasnak megint volt idonk Zsuzsival haladni. Reka es Gergo a nagyiknal van par napig, szoval „csak” Anna van itthon viszont meg a masik nagyi csapat viszi setalni. Szoval haladtunk ezerrel, de meg mindig nem vagyunk ott.
Zsuzsi bepakolt +1 borondot, en bepakoltam az ajandek-borondot, remeljuk tuleli az utazast:) plusz szinte az osszes megmaradt butort szetszedtuk, hogy el tudjak az emberek vinni, megint megtoltottuk a kukat (3 hete folyamatosan mi rakjuk tele), es megint tobb szatyor adomany keletkezett, Ms Lilla-t kulon koszonet elteti, hogy szetdobalja a raszoruloknak, nah meg hogy angolozik a sracokkal minden reggel:)
Viszont barhogy is nezzuk a dolgokat meg mindig nem vagyunk ott, es ha most jovohet kedden kene indulni, akkor bar „meglennenk” de nagyon kapkodos lenne a dolog. Igy viszont szep nyugiba haladunk, neha morgolodunk, hogy minden nap pakolunk masfel honapja:)
Abba egyebkent kulon remalom belegondolni, hogy a nagyik nelkul mi lesz kint. Most a csaladi segitseg verhetetlen, de ezeket a dolgokat kint egyedul, vagy a sracok segitsegevel kell majd megoldani, ami azert kicsit mas lesz:) mar ha egyszer odaerunk, jo messze:)
Itt van nehany foto hogy allunk most:)
https://www.youtube.com/watch?v=kRE1XxwtyD0