Mivel Zsuzsi most mar 6 oraban dolgozik, ezert a reggeli rutinon valtoztatni kellet, aminek en nagyon orulok. A megszokott menet az volt, hogy koran elmentem, es viszonylag hamar megjottem faradtan. Most az tortenik hogy Zsuzsi megy el 7 ora fele, es en viszem a sracokat utana suliba, majd keso este (7 ora fele) erkezek meg.
Ennek az egyik nagy elonye, hogy tobbet vagyok a sracokkal, es tobbet latom oket. Ahhoz hogy ez mukodjon persze ossze kellett szoknunk. Apa sok mindent mast csinal mint anya, es ez eleinte kicsit „furcsa” volt nekik de egy ket het alatt teljesen megszoktak. Az alap hozzaallas az volt hogy mindent megkapnak, es reggel bambulhatnak. Ez szuper kenyelmes volt a 3 gyereknek, de nalam ez nem fert bele. Zsuzsinal ez nem volt gond, mivel miutan ledobta a sracokat utol tudta magat erni napkozben, igy tudott delutan is szuper-anya lenni.
Szegenyeknek a valtozas ott kezdott, amikor megkertem oket hogy reggel 8:00 utan mar ne nezzenek TV-t, hogy el tudjunk idoben indulni. Ez teljes sokk volt, de 2 nap utan mar ok hoztak a taviranyitot hogy kapcsoljuk ki dolgokat es hat indulni kell a suliba. Ez utan szoltam nekik hogy inkabb legyen az hogy reggel egyatalan nincs TV. Zenet lehet hallgatni lukizni es jatszani is lehet, de ne TV-ezzunk mert akkor nem egymasra figyelunk hanem a TV-re. Ez teljes sokk volt, de masnap mar szoba sem hoztak a dolgot, hanem jatszottak Anna-val, elpakoltak a cuccokat, ellenoriztek a lecket, es lefoglaltak magukat massal.
Meg kell mondanom hogy igy elindulni veluk sokkal egyszerubb. Feloltoznek, segitenek Anna-t oltoztetni, altalaban nem felejtik el megmosni a fogukat sem, es idoben ott tudunk mindenhol lenni. Kozben probalok en is figyelni hogy minimalisan nyomkodjam a telefonomat, es rajuk figyeljek, es ne magamra. Ebbe a tervbe jol bele fog illeni ha megtanulok fozni (mondjuk a reggelit mar most is en csinalom ami kb pofon egyszeru es „valtozatos” virsli-tojas-nyuszi-husi-szendvics-sajtos-kenyer kombok egyike random valtoztatva reggelente eppen melyik csuszik). Egyszoval csapatjatszunk reggelente es ez tok jo.
Neha persze igy is elcsuszik egy ket dolog, amitol apa a hajat tepi, de inkabb csak ordibalok veluk, ami szinten tok szar dolog, de legalabb utana jol atbeszeljuk hogy mi volt a gond, es mit kene valtoztatni. Es megint. A legfogekonyabbak akkor a dolgokra, ha nem TV-eznek, iPad-eznek. Persze igy is elmondom 3-4-szer ugyanazt sorrendben, de nem azzal kezdodik a beszelgetes, hogy imadkozni kell hogy kikapcsoljuk a dolgokat, csak annyi hogy nezzen ram es figyeljen.
Szoval az hogy Zsuzsi dolgozik tok jo, mert az egesz csalad jobban figyel egymasra, plusz egesz jol rendet is tudunk tartani otthon van idonk egy csomo olyan dologra amire eddig nem volt vagy nem akartuk a sracokat megkerni ra.
Egyebkent csak egy mellek story, hogy mennyire nonek fel. Anna ugye most lett 2.5 eves. Es a kocsiba valtva ult mellete Gege, es Reka. Ma Reka volt soron, es siman kozolte vele hogy no Reka, this is Gege’s place. Reka megertette, es szolt Gergonek hogy neki kell Anna melle ulnie. Nem borult ki, hanem beult elore. Plusz ez meg azert is nagy szo, mert Anna ezt teljesen normalisan kozolte, es nem Reka-t utogetve, kiabalva vele:). Egy szo mint 100 nagyon kemenyen nonek fel, es ha nem adunk nekik ujabb es ujabb feladatokat, felelosegeket, akkor tenyleg csak rabszolgak leszunk mellettuk:) Csak hat nehez na… minden valtozas az:)
Ez nagyon tetszik, szépen megvagytok, a gyerekek is fejlődnek, változnak. Tök jó!És igy nyugiban indul a reggel, nincs idegesség, para. Csak így tovább!
Mindig is jó szervező voltál és vagy! Mllyen jó,hogy már ilyen „nagyok” a gyerekek és megértik a dolgokat! Hát csak hajrá!