Ma voltunk megnézni egy házikót a sulitól kb. egy percre levőt. Tetszett is meg nem is. Szép volt jó volt, modernebb mint amiben most lakunk, viszont még benne laknak és egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni a szagtól ami bent volt a lakásban. Augusztusban költöznek ki és azután felújjítják a padlót és még pár dolgot. Megbeszéltem, hogy majd eután újra megnézném a házat.
Akkor miért is a cím? Mivel Gulf Harbour végén van a Shakespear nemzeti park, így előre beharangoztam a kicsiknek, hogy megint elmegyünk oda, és igen bemehetnek a vízbe is, marmint térdig. El is mentünk, viszont most másfele kanyarodtam, hogy a parknak egy másik részét nézzük meg. Egy olyan tengerpartra tévedünk így ami kagylózásra van kikiáltva. Ki van írva, hogy naponta 50db kagyló/fő a maximum amit haza lehet vinni, / nap. Láttunk is kínai családokat amint kagylót vadásztak. Természetesen rögtön akadt segítségük Réku képében, aki roppant lelkesen turkált az iszapban a kagylókért ;s vitte nekik mosolyogva. Nem tudtam eldönteni az arcukról, hogy csak teljesen meg vannak lepődve, hogy akadt egy kagylószedőjük, vagy csak nem értették miért is nem teszi el magának ezeketa finom falatokat.
Hihetetlen sokáig kellett, lehetett besétálni míg elkezdett „mély’ víz lenni. Mellettünk fekete hattyúk, sirályok és egy még nem tudom milyen madárkák kagylóztak, rákásztak, falatoztak, vagy pihentek, aludtak az iszapos óceán fenéken. 😀
A képek:
Réka annyira élvezte és teljesen beolvadt a környezetbe, hogy egy Viking lányra emlékeztetett. 😀
Gergő a magányost játszotta, csak ment ment ment ment és ment. No és persze néha persze próbált madarakat kergetni, majd rájött, hogy ezt nem kéne. 🙂
Réka persze talált rákokat is.
Nekik segített Réka. Ami meglepett, bár már nem is tudom miért, hogy a 3 gyermek közül a legkisebb, úgy 2 éves forma, lazán bent csücsült a vízben. A víz nem volt rettentő hideg, de ha sokáig áldogáltam azért a fagyos szó is az eszembejutott.
Láttunk fekete hattyúkat, akiket teljes mértékben hidegen hagyott, hogy ott gázolunk mellettük a vízben. No persze azért jeleztem a srácoknak, hogy tartsanak tisztes távolságot, mert a hattyú akár meg is csípheti, ha felbosszantják. 😀 gondolom én a balatoni rokonaikból kiindulva.
egy jó pakolás
bye:)
Csodálatosan szép helyen vagytok,szinte hihetetlen,hogy ott ez a tél!!! Előbb-utóbb csak megkóstoljátok a kagylót! Nagyon finom!
Godolom néztek még házat, de jó lenne ha ez megfelelne, ha olyan közel van az iskolához. De ezt majd meglátjuk. Aranyosak a képek, Réka bűbájos. Gergő csak alig látszik.
Mikor kóstoljátok meg a kagylót? Brr, én biztos nem kóstolnám meg, bár a fene tudja…
Millió puszika!!
Majd meglátjuk, ma is nézunk egy házat. A kagylót vhogy majd ki kell próbálnunk.
Én is szeretnék kimenni ÚjZélandra.
Hajra:)
Csodálatos ez a hely is!