Teljesen meglepo elmenyben volt/van reszunk Mateval. El tudtunk lenni csak ugy otthon, nyugiban, nem kellett sehova menni, csak ugy lustalkodtunk a karacsonyt koveto 2 napban. Ilyenben 10 eve nem volt reszunk amiota elso kismanonk Reka megszuletett. Na jo, neha persze volt ilyen, ha valamelyik nagyinal ott voltak a kicsit egy orvid idot. Viszont amiota megerkeztunk Uj Zelandra nem volt ilyenben reszunk viszont mar 3 kismanonk van, szoval az aktivitas is harmoszoros ha nem hatszoros :D.
Kifejezetten Annnuska ota, aki ismeri tudja, hogy O nem az a nyugiban csucsulo tipus. Mar babakent se volt az. 😀
Mindig amultam azokat a babakat akik csak ugy el uldogelnek es nezik a vilagot, akar orakig. Valszeg velunk van valami Mateval, mert nekunk semelyik gyerek se volt ilyen. 😀 De ez igy jo. 😀
Mindenesetre az elmult napokban siman csak itthon voltunk, egyszer uszodaztunk, ami ugyancsak bizar elmeny volt, mert meg uszni is tudtunk Mateval, persze kulon-kulon, de ugyancsak nyugiban tudtunk lenni. Evek ota mondjuk, h mar csak par ev es tok jo lesz. Lehet hogy elerkezett ez az ido? 😀 azert lekopogom. kopkopkop
Ma mar hetfo volt Matenak kellett egy kicsit dolgoznia, igy a sracokat a biztonsag kedveert elvittem egy jatszohazba ahol epp arcfestes es lufihajtogatas is volt. Szeretem azt a helyet, mert szep, tiszta jatekok vannak benne. Rendben, karban tartjak.
Holnapra meg nincs fix terv. Szemezek egy szedd magad eper szedessel, de majd meglatjuk reggel mi a helyzet.
