Ma meglatogattuk a kozeli nemzeti parkot a csaladdal, hogy Zsuzsi tudja gyakorolni a vezetest, meg hogy megnezzuk milyenek is itt a nemzeti parkok. Nem meglepo modon csodalatosak:) igy ha a teljes elmenyt nem is tudom atadni alljon itt nehany gondolat, hogyan is mukodnek itt a dolgok
A nemzeti park le van keritve teljesen. Kutyat nem lehet bevinni (nem tudom hogy ugy altalaban de latni fogjatok hogy a szabadon levo madaraknak a kutyak nem tennenek jot), szoval egy kapunk engedtek be minket (belepo nincs). A hegy tetejen ez a latvany fogadott minket
Egyebkent ez a park tolunk par kilometerre van a felsziget vegen, tehat nem mondanam hogy meg kell eroltetni magunkat, hogy igazan zoldbe keruljunk. Arrol nem beszelve, hogyha kozelebb koltozunk Gulf Harbourhoz a helyzet megjobb lesz:
[googlemaps https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m28!1m12!1m3!1d51235.304624490695!2d174.74199945089782!3d-36.6214147879279!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!4m13!3e6!4m5!1s0x6d0d2501017e686f%3A0xef713f5896b3b90e!2s10+Langton+Rd%2C+Stanmore+Bay%2C+Whangaparaoa+0932%2C+New+Zealand!3m2!1d-36.625650199999995!2d174.7344872!4m5!1s0x6d0d2ee6700e29bd%3A0xf00ef62249c9b10!2sShakespear+Regional+Park%2C+1468+Whangaparaoa+Road%2C+Army+Bay%2C+Auckland+0930!3m2!1d-36.607799899999996!2d174.822902!5e0!3m2!1sen!2snz!4v1498726317140&w=600&h=450]
Szoval miutan fotozkodtunk, lementunk a park also reszehez, ami egy szep kis tisztasbol all, es egy tengerparti reszbol
Itt pavak fogadtak minket, volt egy ket grillezo hely, akinek piknikelni tamad kedve itt megteheti. A gyerekek eleinte kergetni akartak a madarakat, aztan elmondtuk nekik, hogy itt az a lenyeg, hogy nem kergetjuk oket, mert mi vagyunk a latogatok, es nem forditva. Hamar megszoktak a dolgokat, nem volt gond, es a madarak is baratsagosabbak lettek. Mondjuk arra nem jottunk ra, hogy mivel etetik oket, meg milyen etetesi szabalyok vannak, de szerencsere nem volt nalunk semmilyen kaja.
Egyebkent ha korbeneztek, nem volt sehol szemetes, es amikor kerestuk, ez a tabla fogadott minket, ami roviden arrol ir: A sajat szemetedet kerlek vidd haza, nincs szemet, nincs szemetes, szebb park elmeny. Egyebkent ez az egyszeru filozofia egesz Uj Zelandra jellemzo. Alap elvaras az hogy mindenki resze ennek az egesznek, es nem csinalnak meg masok helyetted dolgokat. Legyel a reszese, vallald a feleloseget, es akkor tenyleg jobbak lesznek a dolgok.
Ahogy elindultunk a tengerpart fele, egy madar tamadott meg minket, alig tudtunk elole elmenekulni… hihetetlen baratsagos volt, lovesem sincs mi a fajtaja, de szuper volt latni ilyen allatokat szabadon
[wpvideo CxsXKhNQ]
[wpvideo l9RsRsZK]
[wpvideo XDTjiaTo]
Utana leertunk vegre a tengerpartra, ahol ez a panorama fogadott minket, egyebkent ha megnezitek, Auckland, es a torony van a hatterben, talan latni is.
Itt meg setaltunk kicsit, aztan vegul elindultunk hazafele. Szerencsere Zsuzsinak egyre jobban megy a vezetes, de meg boven lesz mit gyakorolni es szokni mindkettonknek:)
Hu, ez a képkeretes fotó tényleg képeslapra illik! Nagyon szép helyeken jártok! A téli időjárás pedig határozottan tetszik!
A kis madár szinte fogócskázik veletek!
Attól tartok valahol arra rejtőzhetett a kismadár fészke, valószínűleg tojásokkal vagy fiókákkal és azt védte. Szerencsére az ijedtségen kívül nem lett baj 🙂
A madar egy fantail, azaz legyezofarku, nem?
Hja… thank you for that:)
A kismadár követett minket egészen a partig. Söt még ott is körülöttünk repoedett egy kicsit. 🙂
Pingback: A bárányok bégetnek – Öt bőrönd