Az elmúlt napokban elég sokat esett, végre fel is oldották a vízkorlátozást Auckland régióban ami szerintem már egy éve volt érvényben, de lehet csak fél éve. Nekem már egy évnek tűnt.
Szóval ma láttam egy kis napsugarat és úgy döntöttem, felkapom a srácokat és elmegyünk megnézni a közeli vízesést, a sok eső után.
Ami roppant mókás volt, hogy ennyi autót, ennyi embert még nem láttunk a vízesés fele és már ott. A parkoló totál tele volt, – nekünk szerencsénk volt, valaki épp elment. Mindenesetre vicces volt, hogy mivel nem lehet semmit se csinálni így hirtelen mindenki elindult a természetbe kirándulni, még annak ellenére is, hogy az eső szemerkélt, néha jobban is esett és persze néha sütött a nap.
már messziről is elég jó
kőtorta
wo 😀
piknik a fán
szamárfül mindenkinek
banán szendvics Annának
Ezután még lesétáltunk a partra is, mondjuk nem jutottunk le teljesen 😀 mert Anna kiszúrt egy merdek homok partot, ahol mindenképp csúzdázniuk kellett. Újra és újra és újra.
Végül 3 kismalaccal indultam vissza.
csúszás
Végeredmény
