Spooky gála
Hétvégén megvolt az első nagy suli esemény a Spoooooky gála. Zsuzsi is résztvett a szervezésbe, törött lábával mondjuk kemény volt a dolog, de valahogy megoldotta, szóval respect:)
Hétvégén megvolt az első nagy suli esemény a Spoooooky gála. Zsuzsi is résztvett a szervezésbe, törött lábával mondjuk kemény volt a dolog, de valahogy megoldotta, szóval respect:)
Régen programozni tanulni valami eszméletlen durva dolognak tünt, ma már könnyedén lehet a srácokat úgy is tanítani, hogy az ember nem igazán ért hozzá. Oké oké igazi utmutatást akkor tud az ember adni, ha valóban ért hozzá, de ettől függetlenül elkezdeni már könnyebb mint az ember gondolná.
Ma tanítás nélküli nap volt a suliban, szóval a srácok otthon maradtak, és közben erősen készülnek a költözésre, ami jövőhéten lesz. Persze kicsit jobb idő volt ma, szóval gyorsan kipróbálták a kertben lévő jakuzzit… az új helyen sajna nem lesz:)
Tegnap utolérte Rékát a honvágy. Leesett neki hogy haza kéne menni ahhoz hogy lásson mindenkit, szóval szólt is, hogy neki ez most elég volt, és mehetünk haza.
Nagyon érdekes módszerrel tanítanak. Réka mivel másfél évvel idösebb Gergőnél így egyértelmuen többet vagy mondanám úgy tényleg tanul. Ami érdekes számomra, hogy nem külön megtanulják az ABC-t,
Pénteken még csak tervnek indult, vasárnap viszont valóság lett belőle, és meglátogattuk Gáborékat, akit a Pappito blogról ismerhettek.
Mindig fejtörést okoz, hogy milyen tartalmakat nézhet a gyerek, és ezt hogyan engedjük nekik. Az egyértelmű, hogy előbb utóbb hozzá fognak férni minden internetes tartalomhoz, viszont ezt azért jó lenne valami kulturált formában tenni.
Ígértem folytatást…
Tegnap rekord idő alatt, illetve rekord időben mentek, repültek szinte az ágyba a kicsik. Réka konkrétan Ő maga szólt, hogy akkor most már menjünk aludi, holnap SULI! Mi szóltunk neki, hogy még nyugodtan befejezhetik amit csinálnak van még egy kis idejük, megnézhetenek egy rövid esti mesét is akár. Belegyezett, de ímmel-ámmal. Mi csak néztünk Mátéval. „Mi a szösz?”
Az egészségügy itt sincs ingyen, ezért mielőtt kijöttünk alaposan körbejártuk a témát, hogy biztosak lehessünk abba, hogy az alapbiztosításunk rendben van. Szerencsére mindenki makk egeszéseges, csak Rékucinak van egy nagyon gyengus epilepsziája. Ettől függettlenül ezt nagyon komolyan vesszük, szóval Zsuzsi az első doki látogatásnál már egyeztet is felülvizsgálati időpontot
Ezen is túl vagyunk ?
Nagyon vártuk már ezt a napot. Ma volt a srácok első napja a suliban. Mátéval ronggyá izgultuk magunkat, milyen élménnyel jönnek majd haza. Teljesen ki lesznek-e bukva. Elmesélem a napot szép sorjában:
Hát eljött a nagy nap. Én már hajnali 5 körül fent voltam, szerintem nem aludtam valami jól, de a srácok is halálra izgulták magukat. Főleg Réka mutatta ki a dolgot, Gergő szokás szerint nem vesz róla tudomást, hogy holnap suli. Pedig ma mennek először iskolába, és ez az igazi tesztje most Új Zélandnak:)
Tegnap Zsuzsiék megint az usziban csöveztek a srácokkal, akik gondoltak egyet, és kiraktak békatalapakat játszani a gyerekeknek. Csak úgy…
Eleinte nem tartottam fontosnak, hogy ékezettel blogoljak, mert aki olvassa az úgyis meg fogja érteni, hiszen magyar:), viszont az itt töltött lassan egy hónap kezd ráébreszteni arra, hogy ez nem biztos hogy mindig így lesz. Tanulva az itteni magyarak példájából Gergő, és Réka még csak csak, Anna viszont már szinte kizárt hogy ékezet nélkül olvasson blogot tőlem.
Rettegtünk Zsuzsival ettől az időszaktól, mi lesz ha Réka nem tud aludni délután. Hogy fogja bírni a teljes napot, és nem lesz-e nagyon fáradt. Rékanak alváshoz köthető az epilepsziája, ezért ez kiemelten fontos kérdés volt.
Ma volt az első nap hogy mentek az itteni usziba oktatásra a srácok. Ezt még Zsuzsi találta ki erre a hétre, én annyira nem örültem neki, mert sok értelmét nem láttam, viszont utólag azt kell mondjam hogy nagyon megérte a dolog