Ez a post már régóta érett, szóval most itt van. Engedélyt kaptam mindekitől, szóval egy kis kérdezz felelek következik. Jön egy újabb magyar család Új Zélandra, egy éves tanulmányi vizummal, és ők kérdezgettek tőlünk dolgokat, lássuk tehát…
Te is jonnel? Amióta kint vagyunk igen sokan keresnek meg minket, akik szeretnének Új-Zélandra költözni. Szívesen válaszolunk általános kérdésekre is, bár azt javaslom először nézd …
Többen kérdezték tőlem, hogy megyünk e valahova nyaralni. Nem, nem megyünk. A környék tengerpartjait fedezzük fel és megnézzük Auckland pár gyermekbarát nevezetességét. Kb. 1 órás autós rádiuszban gondolkozunk és nézzük ki a programokat.
Kezdenek rendeződni a dolgok, még mindig vannak elszálló költségek, de figyelünk figyelünk… a cél a 6000NZD alatt tartás lenne… talán egyszer összejön
Ez a hét ráébresztett, hogy egyertelműen túlvállaltam magamat, és nem fogom bírni a dolgokat, szóval változtatni kell… na de lássuk sorba miről is beszélünk.
Vettünk egy második Toyota Prius-t is. Erre jött ki a matek, és már itt volt az ideje, hogy egyedül tudjak bejárni dolgozni, és ne mindig Csanád nyakán lógjak.
Végre egy „nyugodt” hónap… még jó hogy jön lassan a karácsony, hogy legyen mire költeni:)
Ez egy gyors, rövid folytatása a vezetési tapasztalataimnak. Amit egyszerűen naggyon naggyon szeretek itt. A parkolóban hagynak helyet 2 autó között. Annyira, de annyira praktikus.
Halloween buli volt az este jártunk mindenfele utcánkba suli utcájába aztán a csoki mérgezés után már mindenki alszik
Nem kifejezetten a bal oldali vezetés furcsaságáról szereték írni. Inkább arról, hogy mennyire más a vezetési kultúrája Új Zélandnak mint Magyarországnak. Anno mielőtt érkeztünk azt hallottuk, hogy kifejezetten udvariasak, nyugodtak a vezetők, ritka a dudálás, kiabálás, idegeskedés. No ez részben igaz.
Vége van a második teljes hónapnak is, a pénzügyek nem néznek ki jobban sajnos mint az első hónapban, de még mindig hihetetlenül sok a random kiadás, és a szeptember sem lesz jobb… Sebaj… haladunk, egyszer talán majd félretenni is fogunk tudni
Kevesebb az időm mint volt, és persze lehet lemondani különböző izgalmas dolgokról, de egyrészről akkor is kevés marad, másrészről meg akkor hol marad a móka az életben:)
Néha – na jó szinte mindig, elkalandoznak a gondolataim, és csak szörfölök az interneten. Ezt rohadtul utálom, mert valójában semmi hasznos dolgot nem csinálok, és persze még a tetejébe a képernyőt is bámulom.
Szerdánként Csanád home-office-ol, szóval nekem marad a komp. Gulfharbourból felmenni Silverdale-be már egy kihívás reggel, onnan meg lemenni a citybe szinten az.
3 hónap után jelezték, hogy igyekezni kéne a tanulással, mert pl. Kuci le van maradva, hiszen az osztálytársai mondatokat írnak és olvasnak. (kb. 1000 szót tudnak olvasni és 100-at írni) Persze ennek azért van mélysége.
Mary-éknél szemetes kukánk volt, az új helyen zsákolni kell. Fogalmunk sem volt hogy ez mi a fenét jelent, és hogyan kell csinálni, szóval itt a rövid story hozzá.
Az elmúlt pár nap a költözésről szólt. Mivel hulla fáradt vagyok, ezért csak listába szedem milyen mesésen izgalmas dolgok történtek. Fokuszban a konyhai cuccok beszerelése.
Ma tanítás nélküli nap volt a suliban, szóval a srácok otthon maradtak, és közben erősen készülnek a költözésre, ami jövőhéten lesz. Persze kicsit jobb idő volt ma, szóval gyorsan kipróbálták a kertben lévő jakuzzit… az új helyen sajna nem lesz:)
Vége van a második teljes hónapnak is, a pénzügyek nem néznek ki jobban sajnos mint az első hónapban, de még mindig hihetetlenül sok a random kiadás, és a szeptember sem lesz jobb… Sebaj… haladunk, egyszer talán majd félretenni is fogunk tudni
Zsuzsi lemérte a héten a lakást, szóval most hétvégén elmentünk bevásárolni. Hogy öszinte legyek, ezt nem kevés nyomozó munka előzte meg, hogy pontosan mi is a legjobb megoldás erre az esetre, hogy megvegyünk mindenféle háztartási gépet.
Szeretem az NFL-t, és úgy általában szeretem az ügyeimet online intezni, de talán most először életembe a pokolba kivánom az egészet, hogy nem tudok velük beszélni, csak levelezgetni.
Gondolkodtam hogy megírjam-e ezt, de mindig csak lelkesítő dolgokat írok, szóval jöjjön pár árnyoldal story is, mármint amiket én tapasztaltam eddig… Kemény ittlétem két hónapja alatta
Zoliéknál volt bent a póker tegnap. Kivettek egy fankó kis házat a belvárosba, szóval vállalták a poker szervezését. Az eredmény két új kerék lett Villámon, mivel sikerült elbénáznom a dolgokat es a patkázás eredménye defekt lett:)
